Óceánok és tengerek 




           



 Az óceánok (olvasmány)

 A tengerek (olvasmány)

 A tengervíz (olvasmány)



 Csendes-óceán  Atlanti-óceán Indiai-óceán  Jeges-tenger



A Föld felszínének közel háromnegyed részét víz borítja. A legnagyobb vízfelületek az óceánok és a tengerek. Ezek összessége a világóceán vagy világtenger. Az óceánok és tengerek gazdag táplálékforrások, ásványkincs-lelőhelyek (pl.: földgáz, kőolaj) és nagyon jó hőtárolók.

Az óceánok és a tengerek aljzata ugyanolyan alakzatokkal (hegyekkel, völgyekkel, síkságokkal) tarkított, mint a szárazföld. Az óceánok és a tengerek vizei állandó mozgásban vannak. Ezek a következők:

     hullámzás: a levegő mozgása (a szél) idézi elő,

     apály-dagály jelenség: a Föld és a Hold közötti vonzóerő miatt jön létre (6 óránként váltakozik),

     tengeráramlás: az állandó légáramlás miatt nagy víz-tömegek helyeződnek át nagy távolságokra. A tengeráramlat lehet hideg és meleg.



Hideg és meleg tengeráramlatok a Földön



Az apály-dagály jelenség



Apály



Dagály



Fundy-öböl (Kanada) – az apálykor és a dagálykor mért vízszint különbsége 17 m, ami a legnagyobb a Földön

Vissza az elejére!



A Csendes-óceán



A Csendes-óceán térképe

A Csendes-óceán a Föld legnagyobb (a Föld területének kb. harmadát foglalja el) és halászati szempontból a legjelentősebb óceánja (a világon kifogott halmennyiség felét adja). Nevét Magellántól kapta, aki világkörüli expedíciója során a Csendes-óceánban egyetlenegy alkalommal sem került viharba.

 Legmélyebb pontja a Mariana-árok (10 924 m mély).

 Körülveszi: Amerika, Antarktisz, Afrika és Ázsia.

 A Csendes-óceánban nagyon sok sziget található. Ezeket együttesen Óceániának nevezzük.

 Óceánia részei: Melanézia, Mikronézia és Polinézia.



Tahiti

 Vissza az elejére!



Az Atlanti-óceán



Az Atlanti-óceán térképe

Az Atlanti-óceán az európaiak számára a legfontosabb óceán. Több mint 1000 évvel ezelőtt a vikingek, később a középkori felfedezők hajóztak át rajta.

 Az Atlanti-óceán észak-déli irányban húzódik a Közép-atlanti-hátság. Legmélyebb pontja a Puerto-Rico-i árok (8648 m mély). A tengeráramlások közül a legjelentősebb a meleg Golf-áramlat.

 A világ halkitermelésének egyharmada származik innen. Nagy az áru- és személyszállító forgalma.

 Körülveszi: Európa, Afrika, Antarktisz és Amerika.



Az Atlanti-óceán a Bermuda-szigetek partjainál…



…és Grönland közelében

 Vissza az elejére!



Az Indiai-óceán



Az Indiai-óceán térképe

Az Indiai-óceán a Föld legmelegebb és legsósabb óceánja.

Legmélyebb pontja a Jávai-árok (7450 m).

Legnagyobb szigete Madagaszkár, amely Afrikától keletre található.

Az Indiai-óceán északi részére jellemző a monszun éghajlat:

    
nyáron az óceán felől nedves levegő áramlik a szárazföld fölé (nyári monszun),

     télen a szárazföld felől hideg és száraz levegő áramlik az óceán fölé (téli monszun).

Nagy jelentősége van a Perzsa-öbölben folytatott kőolaj-kitermelésnek.

Körülveszi: Amerika, Antarktisz, Afrika és Ázsia.



A Seychelles-szigetek

 Vissza az elejére!



A Jeges-tenger



A Jeges-tenger térképe

A Jeges-tenger (vagy Északi-jeges-tenger) a Föld legkisebb és leghidegebb óceánja. A Jeges-tenger közepén található Földünk legészakabbi pontja: az Északi-sark.

Az Északi sarkvidék (Arktisz) közepén helyezkedik el.

Egész területe a hideg éghajlati övben terül el.

Télen csaknem az egész területét jégtakaró fedi.

Peremtengerein fontos a halászat, ahol jelentős hajó-forgalom is van.

Körülveszi: Amerika, Európa és Ázsia.





A Jeges-tenger

 Vissza az elejére!