Magyarország 




           



 Általános adatok  Felszín  Éghajlat  Vízrajz  Természetes tájtípusok Magyarország közigazgatása

 Felszíni alakzatok  Települések



Magyarország - olvasmány



Magyarország fekvése

Magyarország (2012. január 1-jéig Magyar Köztársaság) Közép-Európa egyik állama. Tengerpartja nincs.

Körülveszi:

     északon Szlovákia,

     keleten Ukrajna és Románia,

    délen Szerbia, Horvátország és Szlovénia,

    nyugaton Ausztria.





Magyarország zászlaja



Magyarország címere



Általános adatok


Az ország hivatalos neve:

Magyarország

Terület:

93 030 km2

Lakosság:

10 000 000

Népsűrűség:

102 fő/km2

Főváros:

Budapest (1 800 000 lakos)

Államforma:

köztársaság

Közigazgatás:

19 megye, 22  megyei jogú város, főváros

Fontosabb települések:

Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Székefehérvár, Szolnok, Békéscsaba

A városi lakosság aránya:

65 %

Pénznem:

magyar forint (HUF)

Nyelvek:

magyar (hivatalos), német, szlovák, horvát, román, szlovén

Népcsoportok:

magyar (88%), német, szlovák, horvát, román, szlovén, egyéb

Vallások:

római katolikus (68%), református (20%), egyéb

Születéskor várható élettartam (férfiak):

68 év

Születéskor várható élettartam (nők):

77 év

Népességnövekedés:

-0,3 %

Nemzetközi gépkocsijelzés:

H

Internetes rövidítés:

.hu


Vissza az elejére!



Felszín

Magyarországot hat tájegységre lehet bontani. Ezek nyugat-keleti irányban az Alpokalja, a Kisalföld, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység, az Alföld és az Északi-középhegység.



Magyarország domborzati térképe

Fontosabb hegységek, dombságok:
 
    Mecsek (legmagasabb pontja a Zengő - 682 m),

     Bakony (legmagasabb pontja a Kőris-hegy - 709 m),

    Vértes (legmagasabb pontja a Nagy-Csákány - 487 m),

    Gerecse (legmagasabb pontja a Nagy-Gerecse - 634 m),

     Budai-hegység (legmagasabb pontja a Nagy-Kopasz - 559 m),

     Börzsöny (legmagasabb pontja a Csóványos - 938 m),

    Cserhát (legmagasabb pontja a Naszály - 654 m),

    Mátra (legmagasabb pontja a Kékes - 1014 m),

     Bükk
(legmagasabb pontja az Istállós-kő - 959 m),

    Cserehát (legmagasabb pontja a Szár-hegy - 520 m),

    Zempléni-hegység (legmagasabb pontja a Nagy-Milic - 895 m).



A Bükk legmagasabb pontja, az Istállós-kő - 959 m

Az Aggteleki karszt, a Budai-hegység valamint a Mecsek és a Bükk barlangokban gazdag terület.



A Baradla-cseppkőbarlang

A Baradla-Domica-barlangrendszer Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, leghosszabb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja. Az Aggteleki-karszton több bejárattal nyílik. Összhosszúsága a Szlovákiában nyíló, vele egy rendszert alkotó, 5,3 km-es Domica-barlanggal együtt meghaladja a 25,5 km-t. Természetes bejárata Aggtelek község határában, a messziről fehérlő magas sziklafal tövében nyílik.

Az első írásos említése 1549-ből származik. Első felmérést 1794-ben Sartory József végezte el. 1825-ig csak 1,8 km hosszban volt ismert. A barlanglátogatás megkönnyítése érdekében, az első kiépítést 1806-ban végezték el. 1890-ben a Vörös-tónál mesterséges kijáratot létesítettek. 1922-ben a közel száz éve a barlang végpontját jelentő Színpad folytatásában 500 m új szakaszt tártak fel, melyre 1927-28-ban Jósvafő felől tárót hajtottak. A Domica- és Baradla-barlang kapcsolatát 1932-ban a Styx-patak szifonjain áthatolva dr. Kessler Hubertnek sikerült bebizonyítania.

A barlangrendszert a Gömör-Tornai-karszt többi barlagjával együtt az UNESCO 1995-ben a Világörökség részévé nyilvánította. A teljes barlangrendszert és vízgyűjtő területét 2001-ben pedig a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmét rögzítő Ramsari Egyezmény hatálya alá helyezték.


Magyarország jellemző földrajzi pontjai:

- az ország legmagasabb pontja 1014 m (Kékes),

- az ország legmélyebb pontja 75,5 m (Szeged-Gyálarét),

- az ország közepe Pusztavacs község területén van.

Vissza az elejére!



Éghajlat

Magyarország éghajlata mérsékelt átmeneti. Az Északi-középhegységben a leghidegebb, dél felé haladva egyre melegebb.

     Az évi középhőmérséklet 8–12 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása.

   
 A napsütéses órák száma évente 1700–2100 óra között van; ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb.

    
 Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–1000 mm, az Alföldön 500–600 mm, a hegyvidéken 800–1000 mm.

   
 Az északnyugati szél az uralkodó Magyarországon.

   
 A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, -35 °C-ot, 1940. február 16-án Görömbölytapolcán, Miskolc közelében regisztrálták.

   
 A valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, 41,9 °C-ot, 2007. július 20-án Kiskunhalason mérték.

Vissza az elejére!



Vízrajz

Fő folyói: Duna, Tisza, Rába, Sió-csatorna, Zala, Ipoly, Sajó, Hernád, Bodrog, Szamos, Körösök (Sebes-, Fehér-, Fekete-), Berettyó.

Fő tavai: Balaton (Közép-Európa legnagyobb tava), Velencei-tó, Fertő-tó.

Legfontosabb víztárolók: 
Tisza-tó, Lázbérci-víztároló.

Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús gyógyvizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja.



A Balaton Tihany felől. A háttérben Balatonfüred


Budapest Közép-Európa egyetlen olyan fővárosa, amely hőforrásokkal rendelkezik. A képen a Széchenyi-fürdő látható

Vissza az elejére!



Természetes tájtípusok

Magyarország felszínét nagy kiterjedésű alföldek, illetve alacsony és középhegységek borítják. Jellemző a lomblevelű erdő (tölgy, bükk), a magasabb hegységekben megjelenik a tűlevelű erdő is.



A Bakony - Cuha-völgy

Vissza az elejére!



Magyarország közigazgatása

Magyarország közigazgatásilag 19 megye, 22 megyei jogú város és a főváros alkotja.

Magyarország megyei jogú városai (a megyei jogú várossá alakulás éve, dőlttel jelölve a nem megyeszékhely városok):

•    Békéscsaba (1990)
•    Debrecen (1990)
•    Dunaújváros (1990)
•    Eger (1990)
•    Érd (2006)
•    Győr (1990)
•    Hódmezővásárhely (1990)
•    Kaposvár (1990)
•    Kecskemét (1990)
•    Miskolc (1990)
•    Nagykanizsa (1990)
•    Nyíregyháza (1990)
•    Pécs (1990)
•    Salgótarján (1994)
•    Sopron (1990)
•    Szeged (1990)
•    Szekszárd (1994)
•    Székesfehérvár (1990)
•    Szolnok (1990)
•    Szombathely (1990)
•    Tatabánya (1990)
•    Veszprém (1990)
•    Zalaegerszeg (1990)

A megye neve

A megye székhelye

Baranya

Pécs

Bács-Kiskun

Kecskemét

Békés

Békéscsaba

Borsod-Abaúj-Zemplén

Miskolc

Csongrád

Szeged

Fejér

Székesfehérvár

Győr-Moson-Sopron

Győr

Hajdú-Bihar

Debrecen

Heves

Eger

Komárom-Esztergom

Tatabánya

Nógrád

Salgótarján

Pest

Budapest

Somogy

Kaposvár

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Nyíregyháza

Szolnok

Szolnok

Tolna

Szekszárd

Vas

Szombathely

Veszprém

Veszprém

Zala

Zalaegerszeg




Magyarország közigazgatási felosztásának térképe

Vissza az elejére!



Felszíni alakzatok
 


A Mátra télen


Magyarország legmagasabb pontja



A Gerecse


Szilvásvárad - Fátyol-vízesés (Schiller Tamás felvétele)

Vissza az elejére!



Települések


Budapest - a Lánchíd és a Parlament


Budapest - a Hősök tere



Pécs - Széchenyi tér



Eger - Dobó tér

Vissza az elejére!