Magyarország 
Általános adatok Felszín Éghajlat Vízrajz Természetes tájtípusok Magyarország közigazgatása Felszíni alakzatok Települések északon Szlovákia, keleten Ukrajna és Románia, délen Szerbia, Horvátország és Szlovénia, nyugaton Ausztria.
|
Az ország hivatalos neve: |
Magyarország |
|
Terület: |
93 030 km2 |
|
Lakosság: |
10 000 000 |
|
Népsűrűség: |
102 fő/km2 |
|
Főváros: |
Budapest (1 800 000 lakos) |
|
Államforma: |
köztársaság |
|
Közigazgatás: |
19 megye, 22 megyei jogú város, főváros |
|
Fontosabb települések: |
Debrecen,
Miskolc, Szeged, Pécs, Győr, Nyíregyháza,
Székefehérvár, Szolnok, Békéscsaba |
|
A városi lakosság aránya: |
65 % |
|
Pénznem: |
magyar forint (HUF) |
|
Nyelvek: |
magyar (hivatalos), német, szlovák, horvát, román, szlovén |
|
Népcsoportok: |
magyar (88%),
német, szlovák, horvát, román, szlovén, egyéb |
|
Vallások: |
római katolikus (68%), református
(20%), egyéb |
|
Születéskor várható élettartam
(férfiak): |
68 év |
|
Születéskor várható élettartam (nők): |
77 év |
|
Népességnövekedés: |
-0,3 % |
|
Nemzetközi gépkocsijelzés: |
H |
|
Internetes rövidítés: |
.hu |
Vissza az elejére!
Mecsek (legmagasabb pontja a Zengő - 682 m), Bakony (legmagasabb pontja a Kőris-hegy - 709 m), Vértes (legmagasabb pontja a Nagy-Csákány - 487 m), Gerecse (legmagasabb pontja a Nagy-Gerecse - 634 m), Budai-hegység (legmagasabb pontja a Nagy-Kopasz - 559 m), Börzsöny (legmagasabb pontja a Csóványos - 938 m), Cserhát (legmagasabb pontja a Naszály - 654 m), Mátra (legmagasabb pontja a Kékes - 1014 m), Bükk (legmagasabb pontja az Istállós-kő - 959 m), Cserehát (legmagasabb pontja a Szár-hegy - 520 m), Zempléni-hegység (legmagasabb pontja a Nagy-Milic - 895 m).
A Baradla-Domica-barlangrendszer Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, leghosszabb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja. Az Aggteleki-karszton több bejárattal nyílik. Összhosszúsága a Szlovákiában nyíló, vele egy rendszert alkotó, 5,3 km-es Domica-barlanggal együtt meghaladja a 25,5 km-t. Természetes bejárata Aggtelek község határában, a messziről fehérlő magas sziklafal tövében nyílik.
Az első írásos említése 1549-ből
származik. Első felmérést 1794-ben Sartory József végezte el. 1825-ig csak
1,8 km hosszban volt ismert. A barlanglátogatás megkönnyítése érdekében,
az első kiépítést 1806-ban végezték el. 1890-ben a Vörös-tónál mesterséges kijáratot
létesítettek. 1922-ben a közel száz éve a barlang végpontját jelentő Színpad
folytatásában
A barlangrendszert a Gömör-Tornai-karszt többi barlagjával együtt az UNESCO 1995-ben a Világörökség részévé nyilvánította. A teljes barlangrendszert és vízgyűjtő területét 2001-ben pedig a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmét rögzítő Ramsari Egyezmény hatálya alá helyezték.
Vissza az elejére!
Az évi középhőmérséklet 8–12 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A napsütéses órák száma évente 1700–2100 óra között van; ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–1000 mm, az Alföldön 500–600 mm, a hegyvidéken 800–1000 mm. Az északnyugati szél az uralkodó Magyarországon. A
valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, -35 °C-ot, 1940. február
16-án Görömbölytapolcán, Miskolc közelében regisztrálták. A valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, 41,9 °C-ot, 2007. július 20-án Kiskunhalason mérték. Vissza az elejére!
Vissza az elejére!
Vissza az elejére!|
A
megye neve |
A megye székhelye |
|
Baranya |
Pécs |
|
Bács-Kiskun |
Kecskemét |
|
Békés |
Békéscsaba |
|
Borsod-Abaúj-Zemplén |
Miskolc |
|
Csongrád |
Szeged |
|
Fejér |
Székesfehérvár |
|
Győr-Moson-Sopron |
Győr |
|
Hajdú-Bihar |
Debrecen |
|
Heves |
Eger |
|
Komárom-Esztergom |
Tatabánya |
|
Nógrád |
Salgótarján |
|
Pest |
Budapest |
|
Somogy |
Kaposvár |
|
Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Nyíregyháza |
|
Szolnok |
Szolnok |
|
Tolna |
Szekszárd |
|
Vas |
Szombathely |
|
Veszprém |
Veszprém |
|
Zala |
Zalaegerszeg |
Vissza az elejére!
Vissza az elejére!
Vissza az elejére!